Eszközelő Az e-könyv-olvasó iparág helyzete 2015-ben

Megjelent: 2015. október 5. | Szerző: Varga Tamás

0

Az e-könyv-olvasó iparág helyzete 2015-ben

Olvasd az eszközödön!

Az első széles körben sikeres e-könyv olvasó a 2007 novemberében megjelent Kindle volt az Amazontól. Azóta eltelt nyolc év, mely alatt számos esemény történt az e-könyv olvasók piacán, új gyártók léptek be és vonultak ki, újabb technológiák jelentek meg és terjedtek el, vagy éppen merültek feledésbe.

Sok cég megpróbált kihasítani egy-egy szeltet az új piacról, de csak kevesen maradtak meg a mai napig az iparágban. A legismertebb próbálkozó a Sony volt, az ő e-ink technológiát használó készülékük még a Kindle előtt megjelent, és egy időben ők számítottak piacvezetőnek. De az Amazon egy olyan árversenybe kezdett, amellyel a legtöbb készülékgyártó nem volt képes versenyezni, így a japán cég eladásai is erőteljesen csökkenni kezdtek. Mára a Sony szinte teljesen kivonult az e-könyv-olvasók piacáról, ráadásul az e-könyv áruházukat is bezárták. Sok kisebb cég is próbálkozott e-ink kijelzős készülékekkel, de az Amazonnal szinte lehetetlen volt korábban versenyezni, mivel egészen a közelmúltig az e-tinta egy igen drága technológiának számított és minden egyes Kindle eladáson több dollárt bukott a cég azért, hogy az e-könyv kereskedelemben vezető helyet vívjon ki magának. Ezzel az üzleti modellel nem igazán tudnak versenyezni azok aki már az eszközök eladásából nyereséget remélnek. A sikertelen próbálkozók között vannak a Cool-ER, Entourage, iRex, Spring Design, Kyobo cégek.

A Sony Librie e-könyv-olvasó - a világ első e-readere.

A világ első, igazi e-könyv-olvasó készüléke a Sonytól – a Librié
Kép forrása: wikipedia.com

A készülék eladások egyébként csökkentek az utóbbi években. Míg 2011-ben 20 millió új készülék talált gazdára, addig tavaly, 2014-ben már csak 12 millió e-könyv-olvasót adtak el. Ennek legnagyobb oka, hogy az egész iparág várakozó állásponton van az innováció szempontjából, itt nincsenek olyan nagy és látványos technológiai ugrások az egyes készülék generációk között, mint mondjuk az okostelefonoknál. A legtöbb nagy gyártó ugyan évről-évre kihoz egy-egy új modellt, ezek azonban csak kisebb fejlesztéseket tartalmaznak és az olcsóbb eszközök pedig akár több mint 4–5 éves technológiákat is használhatnak.

A Jelenlegi helyzet

Jelenleg csupán két nagy globálisan jelentős szereplője van az e-könyv-olvasók piacának. Az első egyértelműen az Amazon, ami a piac 75%-át uralja az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig közel 95%-át. Ha az Amazon kihoz egy új e-könyv-olvasót, az elég nagy eseménynek számít. Több száz, a cég által meghívott újságíró vesz részt a bejelentő rendezvényen, a többi médiaszereplő kizárásával, hasonlóan az Apple marketing stratégiájához.

A másik nagy játékos a Kobo. A cég az elmúlt években elég agresszív terjeszkedő politikát folytatott, az Amazon előtt igyekezett megszerezni a még szabad piacokat. Az egyik legfontosabb kulcsa a cég sikerességének az, hogy a készülékeket könyvesboltokban is árusítja, így a potenciális vásárlókat egy sokkal meghittebb és személyesebb környezetben tudják elérni, szemben a szokásosnak mondható internetes megrendeléssel vagy elektronikai áruházláncokkal.

Kobo Aura e-könyv-olvasó teszt

Kobo Aura e-olvasó

A legnagyobb méretű piacon – az angolszász nyelvterületen – még a Barnes and Noble Nook termékvonala mondható nagynak, de ők az utóbbi időben jelentős veszteségeket könyvelhettek el. A B&N e-olvasók nagyon jellegzetesek és jól elkészítettek voltak, de a cég elkezdte inkább a táblagépes termékvonalát előtérbe helyezni, amit nem igazán díjaztak a vásárlók. Ezek a készülékek sajnos nem sikerültek túl jól, ráadásul a cég e-könyv webáruháza is sok problémával küszködik, ennek köszönhetően sokan pártoltak el tőlük.

A fentieken kívül még van néhány márka, ami jelentős piaci részesedéssel bír bizonyos régiókban. A Tolino például németországi gyártók és e-könyv forgalmazók együttműködéséből született, hogy megakadályozzák az Amazont a német piac lerohanásában. A Pocketbook igen erős Közép- és Kelet-Európában, és Oroszországban. Az Onyx Boox elsősorban Kínára fókuszál. A holland Icarus pedig sok felhasználó szívébe lopta be magát a viszonylag nyílt Android rendszert használó e-könyv-olvasóival, amikre  különböző alkalmazások telepíthetők akár a Google Play aruházból, hasonlóan mint az okostelefonokra vagy táblagépekre.

Pockebook Touch Lux 3

PocketBook Touch Lux 3 – a legújabb e-ink technológiát használja, a Carta HD kijelzőt

Az E-ink technológia is hasonló cipőben jár

Maga az e-papír technológia is hasonló utat járt be, mint az e-könyv olvasók piaca. Bár kezdetben sok gyártó – köztük nagy nevek is – képviseltette magát, rengeteg ígéretes fejlesztéssel, de az évek során ezek legtöbbje kivonult a piacról, mert úgy látták nincs elég nagy érdeklődés az e-ink technológia iránt. A Pixel Q, az LG, és a Bridgestone mind hasonlóan járt, egyedül a Plastic Logic próbál versenyben maradni az E Ink Holdings-al szemben, de nem túl sok sikerrel.

Az e-papír technológia legnagyobb gyártója és fejlesztője jelenleg vitathatatlanul a tajvani központú E Ink Holdings. Ez a cég gyakorlatilag monopolizálta az iparágat, és ők szállítanak az olyan nagy e-könyv olvasó gyártóknak, mint az Amazon, a Kobo és a Barnes and Noble. Sok kisebb cég is mint amilyen az Icarus, az Onyx Boox, vagy a Pocketbook szintén az ő kijelző technológiájukat használja.

Sőt, pár hónappal ezelőtt az E Ink együttműködési szerződést kötött a szintén tajvani illetőségű Netronix informatikai gyártóval e-könyv-olvasók tervezésére és gyártására. Így egy megrendelő már nem csak az e-papír technológiát szerezheti be az E Ink-től, hanem akár teljesen elkészített és márkázható e-könyv-olvasókat is terveztethet és gyártathat. Ez egyfelől jó a megrendelőknek, hiszen mindet egy helyen tudnak elvégezni, másfelől viszont csökkenti a versenyt az iparágban.

Kevés az innováció

Sajnos az új fejlesztések sem igazán terjednek el az e-könyv-olvasók között. Az új e-ink technológiákat, mint például a Carta vagy a színes Triton alig néhány készülék használja.  Ennek legfontosabb oka, hogy a nagy piaci szereplők minél olcsóbban akarják eladni a készülékeiket, és az új fejlesztések alkalmazása pedig sajnos elég drága. Például mind az új Kindle Basic Touch, mind a Kobo Touch 2.0 e-Ink Pearl kijelzőt használ, egy olyan technológiát, ami még 2010-ben jelent meg. Paradox módon a kisebbnek számító gyártók – mint például a Pocketbook – járnak az élen az innovációban és az új fejlesztések alkalmazásában.

Pocketbook Color Lux - színes kijelzős e-olvasó

Színes, Triton kijelzőt használó Pocketbook Color Lux e-olvasó

A fentiekből úgy tűnhet, hogy az e-könyv-olvasók ideje leáldozóban van, azonban a látszat csal. Valóban kevesebb készülék fogy mint 2011-ben, de ennek jó okai vannak. Ezeket a készülékeket szinte kizárólag olvasásra veszik a felhasználók, és a legtöbbet elég tartósra készítik. Sokan még akár 5–6 éves készülékeket is használnak, és eredeti funkciójukat, azaz az e-könyvek megjelenítését a mai napig maradéktalanul ellátják. Ha valaki egy ugyan ilyen korú okostelefont akarna használni akkor bizony számos akadályba ütközne, hasonlítsunk csak össze mondjuk egy első generációs iPhone-t egy mai verziójával.

Az e-könyv olvasók eladásainak csökkenése abban keresendő, hogy az emberek nem cserélik le őket ugyan olyan hévvel, mint mondjuk az okostelefonokat. A régi készülékek tökéletesen működnek, és sokkal inkább a felhasználók szívéhez tudnak nőni.

Forrás: GoodEReader
Fejléckép forrása: Let Ideas Compete / Foter / CC BY-NC-ND

Ezt olvastad már?

Címkék: , ,




Vissza az oldal tetejére ↑