E-könyv Borzongató történetek a MEK-ről

Megjelent: 2015. október 31. | Szerző: Papírontúl

0

Borzongató történetek a MEK-ről

Olvasd az eszközödön!

A kelta hagyomány szerint ma éjszaka indulnak el a halottak  lelkei a túlvilágra, ezért ilyenkor mindenféle boszorkányok, kísértetek és egyéb természet feletti („vagyis inkább természet alatti” – Grabowski a Macskafogó 2-ből) lények gyűlnek össze, hogy fogságba ejtsenek néhányat közülük…

Huúúú, elég félelmetesen hangzik, még jó hogy a magyar keresztény hagyományokba nem került át ez az igencsak pogány (római és kelta) eredetű szokás. A brit és az észak-amerikai területeken azonban eléggé „komolyan” veszik a mai napot (mindenféle ijesztő jelmezekben kergetik egymás a felnőttek és a gyerekek).

1. Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája – rémtörténetből lesz a krimik egyik legjobbja
[tooltip tip=”Doyle a modern detektívregény megteremtésével szerzett maradandó helyet a világirodalomban. Tudományos módszerekkel dolgozó, mindent pompásan megfigyelő Sherlock Holmes legendás alakká vált. Doyle több kötetnyi elbeszélést írt Holmes kalandjairól, meg néhány regényt, utóbbiak közé tartozik A sátán kutyája. Az ősi Baskervile családon a legenda szerint átok ül: Hugo nevű gonosz ősüket egy hatalmas fekete kutya ölte meg, s a kutya ugatását még a történet idején is hallani lehet a családi kastélyt környező lápokon. Sir Charles halálát is a kutyával hozzák összefüggésbe, s amikor fiatal örököse, Sir Henry hazatér Kanadából, mindenféle gyanús körülmény arra utal, hogy életét veszély fenyegeti. Montimer doktor, a család barátja, Holmes segítségét kéri, s a detektív meg is fejti a hátborzongató rejtélyt, leleplezve a családi legendát saját céljaira felhasználó gazfickót és borzalmas kutyáját. Az immár klasszikusnak számító detektívregény irodalmilag sem érdektelen.”]Miről szól?[/tooltip]

 

2. Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek – elbeszélés gyűjtemény
[tooltip tip=”A Poe-novellák skálája rendkívül széles. Szerencsétlen, korán elpusztult gyermek-feleségét sirató lírai-allegorikus daraboktól a matematikai logikával megszerkesztett detektívtörténetig, a mai tudományos-fantasztikus irodalom őseitől a Mark Twain-előképnek tekinthető humoros írásokig – óriási területet kalandoz be és fest színesen elénk ez a különös tehetségű, fantomokat kergető és fantomok-űzte poéta, akit fiatalon vitt el a hajsza, a boldogtalanság, az ópium és az alkohol. Kötetünket az író teljes novellaterméséből válogattuk; az említett elbeszélés-típusok, mind szerepelnek benne, s reméljük, a válogatással sikerült hű keresztmetszetét adnunk E. A. Poe oeuvre-jének.”]Miről szól?[/tooltip]

 

3. Edgar Allan Poe: A Morgue utcai gyilkosság – elbeszélés gyűjtemény
[tooltip tip=”Poe egyes szám első személyben meséli el a történetet. Életének 18. évében Párizsba utazik és ott megismerkedik C. Auguste Dupin-nal és jó barátságba kerülnek. Hamarosan egy különös kettős gyilkosságról olvasnak a helyi újságban. Madame L’Espanaye-t és lányát, Mademoiselle Camilla L’Espanaye-t brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a csak általuk lakott négyemeletes házban. Az anya holttestét a hátsó kertben találták meg, olyannyira megvágott nyakkal, hogy a fej levált a törzsről, a lányra pedig a kandalló szűk kéményébe fejjel lefelé betuszkolva leltek rá. Bár rengeteg tanú hallotta a gyanúsítottat, egyikük elmondása sem egyezik abban, milyen nyelven beszélt. A tett helyszínén pedig Dupin egy olyan hajszálat talál, mely nem emberinek tűnik. Ezekből és más további nyomokból Dupin zseniális elméjével felállít egy elméletet. Felad egy hirdetést az újságban, mely szerint talált egy meglehetősen nagy méretű vöröses színű orángutánt, és fizetség ellenében visszaszolgáltatná gazdájának. Hamarosan jelentkezik is egy matróz, aki felfedi titkát és elmeséli, hogy Borneóból hozta haza az állatot, hogy majd jó pénzért eladja itthon. Azonban az állat elszökött és gazdája borotvájával elvágta Madame L’Espanaye nyakát, megvadult és megfojtotta a lányt. A matróz végig követte az orángutánt, és mikor az meglátta őt az ablakon át, bűnbánó módon el akarta rejteni tette következményeit, így a lányt a kéménybe tuszkolta, az asszonyt pedig egyszerűen kidobta az ablakon. Félve a gyilkosság vádjától, gazdája gyorsan eliszkolt a helyszínről. Később a matróz maga fogja el az állatot és adja el egy állatkertnek, a rendőrségen pedig Dupinnal közreműködve lezárják az ügyet.”]Miről szól?[/tooltip]

 

4. Edgar Wallace: Borzalmak kastélya – ismét egy „gótikus” detekívtörténet
[tooltip tip=”Egy őrült vénember – mellesleg kilencszeres gyilkos – megszökik az Igazságügyi Elmegyógyintézetből. Egy fiatal lány állást vállal egy különös tengerparti kastélyszállodában. Egy olasz szépfiú – amúgy a londoni alvilág egyik vezére – a szerelmével üldözi, és ez lesz a veszte. Az Államügyészség karizmatikus nyomozója sok mindent tud, de azt még ő sem sejti, miféle borzalmak várnak hőseinkre. Az olvasó is csupa rejtéllyel találja magát szemben. Kicsodák a Könnyek Házának titokzatos lakói? Hol bujkál az öreg Flack? Kik rabolták el a Nemzeti Bank aranyszállítmányát? Mit rejtenek a szálloda nyirkos kazamatái? Hová tűnt a Scotland Yard detektívje? És Margaret Belman? Nem kell aggódni: a végén minden kiderül. De izgulni azért lehet és kell is az elejétől fogva. A végkifejlet pedig olyan megrázó, akár egy földrengés!”]Miről szól?[/tooltip]

 

5. Frank E. Peretti: Áttörés a sötétségen – inkább fantasy
[tooltip tip=”Öngyilkosság vagy gyilkossági kísérlet? Vajon hová tűntek a bizonyítékok? A személyiségi jogok védelmezése, avagy álnok cselszövés egy keresztény iskola ellen? Sally Beth Roe, a fiatal, magányos lány, a kiégett „hippimaradvány” meglepő és bizarr események forgatagában találja magát. Életét mentve menekül, miközben gondolataiban felelevenedik sötét múltja. Az izgalmas események sora, Sally Roe futása önmaga és üldözői elől sokunkat rádöbbenthet útkeresésünk buktatóira, korábbi életcéljaink hiábavalóságára… Peretti e nagy sikerű regénye bepillantást nyújt az embereket és a természetes világot körülvevő szellemvilágba. Emberek, démonok és angyalok. Mi lesz a harc vége?”]Miről szól?[/tooltip]

 

6. Mary Shelley: Frankenstein, vagy a modern Prométheusz – elég klasszikus ma estére
[tooltip tip=”A fantasztikus ötletre épülő történet szerint Victor Frankenstein, egy jómódú svájci kereskedőcsalád fia elhatározza, hogy mesterséges úton embert hoz létre. Az eredmény egy visszataszítóan csúf, ijesztő óriás, akitől alkotója elborzad. Bár a torzalak szíve szerint csupa jóság, értelmes, érző lény, az emberek félnek tőle, jóságát gonoszsággal viszonozzák, s ez teszi őt gyilkossá. Miután teremtője megtagadja tőle, hogy társat alkosson neki, tovább gyilkol, végül Frankensteint is megöli. Rémtetteit azonban mélységesen megbánja, és öngyilkosságba menekül. A regény teli van a korai romantika eszmevilágának jellegzetes témáival, s a „gótikus rémregények számos vonását is magán viseli. Messze kiemeli azonban a műfaj átlagából megjelenítő ereje és stiláris varázsa, ”amelyekből a későbbi Frankenstein-filmek semmit sem őriztek meg.”]Miről szól?[/tooltip]

 

7. N. A. Cabeludo (Nagy Attila): Pokoli ügy – horror stílusú elbeszélés magyar szerző tollából
[tooltip tip=”Ezt a könyvet Én írom. – Többször is elhangzik a történetben, de szerintem mindegy, kinek a kezében van a penna. A novellák magukban csak szavak és mondatok, míg életre nem kelnek az olvasó fantáziájával, gondolataival frigyre lépve. Ez az írás is rövid, szellős, ahogy a legtöbb novellám a mai irodalom terjedelmes, részletező prózáihoz képest. Még mindig remélem, hogy az olvasók élvezik a képzelet szabadságát, mely az aprólékosság hiányából ered. A Pokoli ügy eleinte csak egy stílusgyakorlatnak indult – hiszen szeretek stilisztikai szintézisekkel kísérletezni a prózák világában – de olyannyira élveztem az írását, hogy hosszabb történetté nőtte ki magát. Meg kell jegyezzem, hogy oldalról-oldalra egyre mellékesebbnek találtam a western jelleget, a horror hangulatot, melyekben meg se közelíthettem Cooper és May, vagy Lovecraft színvonalát, bárhogy is igyekeztem. Érdeklődésem középpontjába lopództak a gyilkosság és a lélek elkárhozásának témái, melyek olyan rég kísérik az irodalmat, mint a szerelem, vagy a halál jelenetei. Így végül az írás felemásra sikerült. Egyfelől szimpla, velős horror csupán. Ami ezen túlmutat, az valószínűleg mindenkiben máshogy fogalmazódik meg. Bevallom, hogy az írás közben különös kérdések merültek fel bennem és bizonytalanságba sodortak a saját szereplőim megítélésében. Összességében kijelenthetem, remek kikapcsolódás volt képzeletben Bucketville ivójában ücsörögni a gazdákkal, vagy épp a Thurman birtokon sétálgatni. Remélem, hogy találok még olyan stílusötvözeteket, melyek ennyire felszabadítanak majd, és azt is, hogy az olvasóknak is volt szerencséje többet kapni ettől a történettől, mint pár véres helyzet suta leírását.  Nagy Attila”]Miről szól?[/tooltip]

 

8. Willard Huntington Wright (S. S. Van Dine): Szörny a tóban – itt is egy nyomozó oldja meg a rejtélyt
[tooltip tip=”Az a sötét és borzalmas bűncselekmény, amely »Szörny-gyilkosság« néven vált ismeretessé, mindig emlékeztetni fog a legforróbb nyárra, amelyet Newyorkban átéltem. Philo Vance, aki távol állt az eset természetfeletti bonyodalmaitól és éppen ezért tudta megoldani a problémát tiszta észszerű alapon, úgy tervezte, hogy ezen az augusztuson halászatra rándul át Norvégiába. Hirtelenül támadt szeszélye azonban elhatározásának megváltozására késztette s így Amerikában maradt. Amióta a francia és olasz Rivierát elárasztották a háború utáni újgazdag amerikaiak, letett arról a szokásáról, hogy a nyarat a Földközi-tenger mellett töltse, hanem lazacra és pisztrángra járt horgászni Bergenhous vizeihez. E különös év júliusának végén azonban ismét feléledt érdeklődése a Meander-töredék iránt, amelyet ennek a századnak elején fedezett fel Egyiptomban és elhatározta, hogy lefordítja ezt….”]Miről szól?[/tooltip]

 

9. Jules Verne: Véres dráma Livóniában – ez is csak egy „szimpla” bűnügy, nem akárki tollából
[tooltip tip=”Verne életművében akad nem egy regény, amely a krimi szokásos műfaji kategóriái szerint bűnügyi történetnek minősül, noha ezekben sohasem magán a bűntényen van az író hangsúlya, hanem a történelmi, társadalmi vagy – ritkábban – lélektani motívumokon. Ilyen könyv ez is, amely az orosz birodalom balti tartományaiban játszódik az 1870-es években, s amely egy rablógyilkosság hátterében megrajzolja e kor és terület főbb politikai küzdelmeit is. A Baltikumban kiéleződött a politikai harc a betelepült és vagyonos németség, illetve a szláv lakosság között. Riga város községtanácsi választások előtt állt, s ketten pályáztak a polgármesteri megbízatásra: a kérlelhetetlen szívű német bankár, Johausen, valamint az eladósodott, ám nemes lelkű tudós tanár, az orosz Nyikolev. Az előbbi markában tartotta egy adóslevéllel a jóságos professzort, aki képtelen volt az édesapjától rámaradt adósságot határidőre törleszteni. Egy nap eltűnt a városból, s titokzatos távolléte idején rablógyilkosság áldozata lett a Johausen-bankház egyik tisztviselője, s eltűnt az általa szállított 15000 rubel. A szörnyű bűneset gyanúsítottja a köztiszteletben álló tanárember lett, aki büszkeségétől indíttatva nem is védekezett a jobb érzésű emberek szemében képtelennek látszó vád ellen. Riga német lakossága azonban követelte az orosz nemzetiségű tanár megbüntetését, s már-már ostrom alá vették a házat, amikor egy szakállas fiatalember beavatkozása új irányt szabott az eseményeknek… A több szálon futó, pergően izgalmas cselekményű regény végül is az isteni és örök igazságszolgáltatás diadala, a minden próbát kiálló becsület fölmagasztulása.”]Miről szól?[/tooltip]

 

10. Jules Verne: Várkastély a Kárpátokban – eléggé humoros sztori a babona hatalmáról
[tooltip tip=”Verne kevéssé ismert regénye Erdélyben, a Zsil folyók és a Kárpátok övezte kis faluban, Veresden játszódik a 19. század végén. Ebben az időben még mélyen gyökeredztek itt a régmúlt századok babonái, hiedelmei. A Bortz bárók falu közelében álló és két évtizede elhagyott várát is az élénk képzelet népesítette be fantomokkal, kísértetekkel és hazajáró lelkekkel. Egy májusi napon fedezték fel, hogy füst száll fel az ősi kéményekből. Először a falu erdésze – egy földöntúli figyelmeztető hang ellenére – akarta eloszlatni a falu népének oktalan félelmét, de nem juthatott be a várba. „Titokzatos erők” megütötték. A faluba vetődött Teleki Ferenc grófot is vonzotta a kastély: fájó emléket ébresztett benne, mert az utolsó Bortz báró okozta szerelmének halálát. Hátborzongató kalandok sorát éli meg, és majdnem életével fizet egy csalóka látványért. A kastély pusztulása után derül fény a „földöntúli” dolgokra. Bortz és egy tudós a fizikai felfedezéseket használták fel – kihasználva az emberek babonáit és tudatlanságát – magányuk megőrzésére. ; Verne remek elbeszélőkészsége, fantáziája jól érvényesül a romantikus regényben. Kedves iróniával mosolyogtat a nép babonás képzelődésein, ugyanakkor a várbeli kalandokat a „rémtörténetek” izgalmával jeleníti meg. A kötetet Fabó Attila László grafikái illusztrálják.”]Miről szól?[/tooltip]

 

11. W. Salgó Ágnes: Drakula vajda története – végül egy helytörténei tanulmány Drakula (Vlad Ţepeş) havasalföldi vajda kegyetlenkedéseiről szóló korabeli írásokról
[tooltip tip=”Az 1480-as évek táján kezdtek megjelenni az első újságszerű kiadványok, röplapok, melyek aktuális eseményekről tudósítottak, olyanokról, melyek sokakat érdekelhettek, főképp a török háborúkról, majd a 90-es évektől az új világ felfedezéséről is. Vásárok alkalmával nagyon kelendőek voltak a hátborzongató történetek is, példányaik gyorsan vevőkre találtak, s éppen ezért a különböző nyomdák újra és újra kiadták őket. Az 1485-től a 16. század közepéig Németországban számos kiadásban jelent meg Drakula (Vlad Ţepeş) havasalföldi vajda kegyetlenkedéseinek története, mely az akkori közvéleményben Európa-szerte nagy feltűnést keltett. Eddigi ismereteink szerint a legkorábbi fennmaradt kiadása az itt bemutatott kicsiny füzet, melynek nyomdászát betűtípusai alapján lehetett meghatározni: Bartholomaeus Gothan nyomtatta Lübeckben 1485 táján. E kiadásnak a világon ismert egyetlen példánya a könyvtáralapító Széchényi Ferenc gyűjteményével került a nemzeti könyvtárba. A mindössze 6 levélből álló mű középalnémet dialektusban meséli el a „karóbahúzó” gróf erdélyi és havasalföldi rémtetteit az 1456-1462 közötti évekből.”]Miről szól?[/tooltip]

 

 

Ezt olvastad már?

Címkék: ,




Vissza az oldal tetejére ↑

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com