E-könyv XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Publio stand

Megjelent: 2016. május 7. | Szerző: Varga Csaba

0

E-könyv nyomok a Könyvfesztiválon

Olvasd az eszközödön!

Április 21. és 24. között zajlott a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ahol nagyon sok kiadó, nagyon sok szerző és hála az égnek nagyon-nagyon sok látogató képviseltette magát. Igazi nyomtatott könyv Kánaán volt, levásárolható belépővel és kiváló kedvezményekkel, még mi is vettünk papír kiadásokat, nem tudtunk ellenállni:).  A négy napnak nyilván volt egy vásár jellegű vetülete, de az a helyzet, hogy minden kiállítóra legalább egy, de inkább kettő program jutott. És még egy nagyon pozitív tényt kell leírnunk az egész fesztivállal kapcsolatban: olvasni menő, olvasni divat (továbbra is!). Nekünk végül csak vasárnap sikerült kijutnunk, de ennyi híres embert, közéleti személyiséget már régen láttunk egy helyen összegyűlni. És mindenféle kulturális/szubkulturális közegből jelen voltak, láttunk rockénekest, filmrendezőt, politikust, színészt. Az író- és költőnőkről és férfiakról pedig ne is beszéljünk, mert számukra a Könyvfesztivál természetes közeg volt.

Így nézett ki az esemény a számok tükrében: 155 kiadó, egyéb cég, intézet vagy társaság vett rész kiállítóként. 10 helyszínen zajlottak a programok, amikből összesen 232-őt számoltunk össze! A legtöbb rendezvény a tartalomról szólt könyvbemutatók, rendhagyó irodalomórák, beszélgetések, viták. Nagyon sok könyvtárakkal, közgyűjteményekkel és a hozzájuk kapcsolódó szervezetekkel kapcsolatos előadás zajlott és a tartalom digitalizációnak is fontos szerep jutott, de elsősorban intézményi szinten és intézmények szervezésében. A kereskedelmi oldal, illetve a vásárlókat kiszolgáló társaságok alig-alig képviseltették ilyen téren magukat. Emlékeink szerint a korábbi években jóval több kiadó próbálkozott az e-könyvet népszerűsítő bemutatókkal, mint most. A vasárnapi napon mindenesetre egy nagyon jó e-könyves beszélgetésen vehettünk rész a DigiBook Magyarország e-könyv kiadó és forgalmazó és PocketBook e-olvasó gyártó közös szervezésében.

A jövő a digitális olvasóé?

A DigiBook–PocketBook közös esemény 3 részre tagolódott. Elsőként Alexandr Kovalenko a PocketBook Kelet-Európai divíziójának értékesítési vezetője beszélt egy prezentáció keretében a cég tapasztalatairól és nagy büszkeségünkre említésre került a kutatásunk is melyet részben ők szponzoráltak (az E-könyv Magyarország és DigiBook mellett).

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - DigiBook–PocketBook kerekekasztal beszélgetés

Előadók, beszélgetőtársak

Ennél is érdekesebb volt azonban a magáról a PocketBookról szóló bemutató. Mindig is kíváncsiak voltunk arra, hogy honnan erednek veszettül jó (és ugye kicsit drága) eszközeik. A 2007-es alapítású cég a maga 9 évével már nagy öregnek számít az e-olvasó gyártók között, tapasztalatuk tehát mindenképpen van. Jó volt hallani, hogy rengeteg oktatási intézménnyel közös projektjük van, amelyek keretében a digitális olvasás népszerűsítése mellett komoly kutatásokat is végeznek. A lényeg: a PocketBook egy olyan független vállalkozás, amelyet olvasni szerető emberek alapítottak és vezetnek.

 

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Alexandr Kovalenko

Alexandr Kovalenko mutatta be a PocketBookot Petrányi-Széll András tolmácsolásában

 

Bujtor László következett ezután, aki meglehetősen őszintén beszélt a DigiBook létrejötte és menedzselése kapcsán szerzett tapasztalatairól. Egy pozitív e-könyves trendet vázolt fel, amelyből azonban a korábbi hazai elképzelésekhez képest több csavar, átalakulás és érdekes folyamat rajzolódik ki. Az információk meglehetősen hitelesek, hiszen tényleg egy olyan cégvezető szájából hangzottak el, aki napi szinten ott van a fronton, azonnal találkozik a fogyasztói igényekkel, ráadásul – mivel a DigiBook e-könyv és eszköz forgalmazóként is jelen van a piacon – teljesen áttekintéssel rendelkezik az egész digitális olvasói közegről.

 

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Bujtor László

Bujtor László a DigiBook Magyarország Kft. vezetője, e-könyv kiadással és eszközforgalmazással is foglalkoznak

Bujtor László elmondta, hogy a hazai e-könyvpiac ugyan továbbra is dinamikusan növekszik, de ez a dinamizmus  még mindig csak önmagához képest bír gazdasási jelentőséggel, a teljes hazai könyvforgalomból elhanyagolható mértékű (nagyjából 1% körül van) az e-könyvek részesedése. A korábban a kiadók által vizionált veszélyekből (hogy az e-könyv nagy mértékben fogja kannibalizálni a nyomtatott könyves piacot) idén már látható, hogy semmi nem lett. Ehelyett bizonyos szegmensekben nagyon jó helyettesítő termékként funkcionál az elektronikus formátum és vannak műfajok, műfaji kategóriák ahol az e-könyv némileg előretör a nyomtatott könyvvel szemben (lektűrök, krimik, szórakoztató irodalom), de itt is ki kell hangsúlyozni, hogy a közönség szegmentált.

Az e-könyv-olvasó eszközök vásárlóközönségéről szóló rész is izgalmas és tanulságos volt. Elmondható, hogy a nyugdíjas fogyasztók „rákaptak” az e-olvasók vásárlására, rég olvasott magyar és nemzetközi klasszikusokat „forgatnak” újra ezeken az eszközökön. A másik korosztály akik körében egyre népszerűbbek az e-könyv-olvasók, a tinédzserek. Más igényekkel (kötelező olvasmányok) és részben elmondható, hogy szülői indíttatásból.

A legérdekesebb gondolatok természetesen az előadás végén hangzottak el: a két formátum (elektronikus és nyomtatott) akár tényleges versenytársai is lehetnek egymásnak, méghozzá 2–3 éven belül, de ehhez az kell, hogy az elektronikus formátumban kiadott címek száma megközelítse/elérje a papír formátumban kiadott kiadványok számát. Ha mennyiségi összehasonlítást teszünk, ma a teljes e-könyves (kb. 12–14 ezer cím) paletta elférne egy pláza nagyobb könyvesboltjában. A címszámnak rohamosan nőnie kell, ez lehet az e-könyv forgalom növekedésének valódi motorja (nem a vásárlóerővel van tehát a baj).

Digitális írók

Az esemény teljes idejének nagyjából a felénél indult aztán az a kerekasztal beszélgetés ahol két kifejezetten e-könyves is megszólalt. Falussy Lilla és Z. Karvalics László. Számunkra ez a rész is egyedi volt abból a szempontból, hogy két különböző nézőpont találkozott: egy romantikus szépirodalommal foglalkozó írónő és a tudományos, irodalomtörténeti munkákat megjelentő kutató tapasztalatait halhattuk.

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Falussy Lilla

Falussy Lilla írónő, műfordító és színházi dramaturg 

Falussy Lilla írónő beszélt arról, szerinte mennyivel egyszerűbb és gazdaságosabb kiadni egy művet elektronikusan, mint papír alapon. Sikeresnek ítélte meg Időtlen Itália című könyvének elektronikus kiadását, illetve a digitalizáció kapcsán egy nagyon érdekes tapasztalatról számolt be: az Egyesült Államokban élő testvérének gyermekei már nem tanulnak folyóírást és ez alapvetően meg fogja változtatni a gondolkodást és kommunikációt az ott most felnövő generációk esetében. Mivel már az írás is kizárólag digitális térben zajlik ezért valószínűleg az olvasás, mint tartalomfogyasztás teljesen áttolódik majd a digitális térbe.

 

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Z. Karvalics László

Z. Karvalics László társadalomkutató

Z. Karvalics László is beszélt röviden arról, hogy milyen műveit jelentette meg a DigiBook kiadónál, kertelés nélkül vallotta be, hogy tudományos jellegű munkáinak elektronikus kiadása nem sikeres, mert tudományos irodalmat még mindig inkább papíron fogyaszt az erre fogékony célcsoport (ő maga is). A beszélgetés ezután igazán elméleti síkra terelődött és nagyon sok, az olvasási szokásokkal kapcsolatos kérdés került felvetésre. Karvalics László egy dologtól óva intett mindenkit, hogy egyetemes igazságként fogadjuk el a témában kutatók kijelentéseit, ugyanis a digitalizáció okozta gondolkodásbeli és kommunikációs változások jelenleg a szemünk előtt zajlanak, tehát nem már végbement folyamatokról van szó. Ilyeneket pedig úgy elemezni, hogy azokról végső igazságokat állapítunk meg, botorság lenne. A digitalizációban az egyes tartalomtípusok összefüggnek egymással, az interaktivitás és a formátumok közötti átjárás pedig természetes és azonnali. A fizikai valóságban ezek eddig jól elkülönültek, és a tartalomfogyasztás minőségét a formátum is meghatározta (vagy könyvet olvastunk vagy tévéztünk). Ezek az online és digitális térben megszűnnek, a tartalom tematizáció teljesen más úton folyik és a közönség által is meghatározott. Ez nem csak a felnövő generációk, hanem az idősebbek gondolkodásmódját is folyamatosan változtatja, jelenleg nem tudható még milyen irányba.

És még nagyon sok mindenről szó volt, különösen a fiatalok, a még gyermek és éppen most felnövő korosztályokkal kapcsolatban.

Utólag megnézve, meghallgatva is azt gondoljuk, nagyon jól tettük, hogy felvettük a teljes beszélgetést :). Feltöltöttük a Youtubera, itt megnézhető:

Linkek a videó egyes részeihez:

  • Alexandr Kovalenko bemutatja a PocketBookot: link
  • Bujtor László beszél a DigiBook létrejötte és menedzselése kapcsán szerzett tapasztalatairól: link
  • Falussy Lilla bemutatokázásával kezdődik a kerekasztal beszélgetés: link
  • Z. Karvalics László veszi át a szót: link

Standok, ahol még jártunk

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Publio stand

A Publio self-publishing kiadó standjához is benéztünk elsősorban Alcser Norbert ügyvezető Odavágunk a könyvpiacnak – Szerzői könyvkiadás a Publió szemével című könyve miatt, amit mindenképpen el akarunk olvasni. Elég kedvezményesen lehetett megvenni, de kaptunk egy példányt, szóval muszáj lesz írni róla (most ugye viccelünk, de mivel már maga a cím is kellően provokatív biztos, hogy el fogjuk olvasni és írunk róla).

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Alexandra W. Müller

Alexandra W. Müller

Alexandra W. Müller írónő a 7 év után és a Függőségben című romantikus regénysorozatok szerzője bárkivel szívesen elbeszélgetett a Publio standján a self-publishingről és a szerzői kiadás lehetőségeiről. Szerintünk ennél jobb promóciót és egyben segítséget a leendő írók számára nem is találhattak volna ki.

A gyerekektől nem fértünk el:)

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Bookr stand

A magyar Bookr cég eszközeiről és alkalmazásairól már mi is írtunk hosszabban, rövidebben, megnéztük hát a standjukat, de a sok gyerektől és érdeklődőtől szerencsére nem értek rá velünk foglalkozni:)

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Bookr stand

Végezetül egy dedikált elektronikus Jelmezbál kötet

Vajon elmondható-e egy e-könyv esetében is, hogy ez a példány egyszer sokat fog érni? Az alábbi képen egy elektronikusan dedikált e-könyv példány látható Grecsó Krisztián Jelmezbál című kötetéből, vagyis a kolofonjának egyik oldaláról készült kép. Minden bizonnyal elég egyedi lett a fájl, ha már csak az író megjegyzését nézzük.

XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - dedikált Jelmezbál e-könyv

 

Ezt olvastad már?

Címkék: , , , ,




Vissza az oldal tetejére ↑