E-könyv A szomszéd könyve mindig zöldebb - Melyik a környezetbarátabb, a papír vagy az e-könyv?

Megjelent: 2014. augusztus 29. | Szerző: Papírontúl

A szomszéd könyve mindig zöldebb

Olvasd az eszközödön!

Melyik a környezetbarátabb, a papír vagy az e-könyv?

A Papírontúl blogot többek között azért kezdtük el írni, hogy népszerűsítsük az elektronikus olvasást. Első bejegyzésként számtalan szempontból tudnánk írni arról, mennyire fantasztikus dolog e-könyvet olvasni. De ezeket a szempontokat az e-könyveket zsigerből gyűlölők azonnal meg is cáfolnák vagy helyette ezer ellenérvet hoznának fel a digitális könyvek ellen… Úgy döntöttünk ezért, kezdésként jelentessünk meg inkább egy őszinte írást az egyik fontos kérdésről: Segíthetünk-e akár egy kicsit is környezetünk védelmén azzal, ha e-könyveket olvasunk papír helyett?

Ahhoz, hogy a címben feltett kérdésre egyértelmű választ adhassunk, le kell folytatni a kérdéses e-könyvolvasók, táblagépek, okostelefonok, illetve a nyomtatott magazinok, könyvek életciklus-elemzését. Az életciklus-elemzés mutatja meg egy adott termék környezetre gyakorolt hatását, a gyártósorra vagy a nyomdagépbe kerülésétől a szemétdombon való landolásáig vagy (jobb esetben) egy újrahasznosító üzemben, a reinkarnációja előkészítéséig. Amíg egy nyomtatott termék ilyen vizsgálata viszonylag egyszerű, addig a mobileszközök életciklus-elemzése már nehézségekbe ütközik, mivel a gyártók általában nem hajlandóak pontosan közölni, hogy készülékeik milyen anyagokat és vegyszereket tartalmaznak, ipari titokként hivatkozva ezekre az adatokra. Ennek ellenére már történtek próbálkozások, változó eredményekkel.

Számoltak, számoltak, számoltak…

Az egyik elemzés – melyet már létező tanulmányok alapján adott ki az amerikai Cleantech Group kutatóvállalat néhány évvel ezelőtt – statisztikailag kimutatta, hogy az elektronikus könyvek, és e-könyvolvasók gyártásának szén-dioxid kibocsátása kisebb, mint a hagyományos, nyomtatott könyvkiadásé.

A jelentés összehasonlította a 2. generációs Amazon Kindle környezetterhelését a nyomtatott könyvekével és megállapította, hogy átlagban a Kindle szén-dioxid kibocsátása teljesen megtérül használatának első éve után. Azonban az Amazon nem közöl információkat a Kindle gyártásának részleteiről, ezért a jelentés csak olyan elemzésekre hivatkozik, amelyekben más típusú, bár az Amazon e-könyvolvasójához hasonló elektronikai eszközöket tanulmányoztak. A fentiek miatt a riport csupán megbecsülni tudja egy Kindle ökológiai lábnyomát.

Kindle 4. generáció

Kindle 4. generáció

A kutatási jelentésben ez szerepel: Egy Kindle e-könyvolvasó élettartama alatt termelődő, nagyjából 170 Kg szén-dioxid egyértelműen kevesebb, mint ha három könyvet helyettesítene havonta, négy éven keresztül (évente 36 kötet elolvasásáról, összesen 144 címről van szó), ami egyébként megfelel körülbelül 1 tonna szén-dioxid kibocsátásnak, ha mindezt kinyomtatják. Akár 26 ezer Kg CO2-t is megtakaríthatunk, ha teljesen kihasználjuk a Kindle kapacitását (persze ez irreális, 20 éven keresztül éjjel nappal olvasnunk kéne :)). A kevésbe szorgalmas olvasók is környezettudatosabban élhetnek, mintha papírkönyvet vásárolnának, ha a teljes élettartama alatt legalább 22–23 e-könyvet elolvasnak az eszközön.

A CO2-ről feltétlenül tudni érdemes: A tiszta levegő mintegy 0,039% (térfogatszázalék) szén-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 0,029% volt). A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. A légkörbe számos forrásból kerülhet: szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik.
Forrás: Wikipédia

Mások is számoltak

Daniel Goleman és Gregory Norris írók egy másik vizsgálatot végeztek el. Goleman bloggolt az elemzésükről, amely meg is jelent a New York Times-ban. Kiszámolták, hogy hány kiadványt kellene egy olvasónak „elfogyasztani” e-könyvolvasón az ökológiai gazdaságossághoz. Az ő szavaikkal: „Figyelembe véve a felhasznált fosszilis üzemanyagokat, vizet, és ásványi anyagokat, egy e-könyvolvasó környezeti hatása megfelel nagyjából negyven-ötven könyvnek (ennyit mondjuk az átlag magyar embernek akár 6 évébe is beletelhet elolvasni, a hazai olvasási szokásokat alapul véve ☹ – KSH adatok alapján). Habár, ha képbe jön a globális felmelegedés, akkor ez a szám száz is lehet, de az egészségügyi következmények figyelembe vételével az igazság valahol a két összeg között van.” …Puff neki…

Azt is tudjuk, hogy a mérgező vegyszerek mind a nyomtatott, mind a digitális kiadványoknál problémát jelentenek. A nyomtatáshoz szükséges tinta gyártásával számos illékony szerves vegyület jut a légkörbe, beleértve hexán, toluol, és xilol is. Az e-könyvolvasókhoz viszont nem megújuló ásványi anyagok bányászata szükséges, például koltán (ezt a fémet a környezetvédők és az emberi jogi aktivisták egyaránt rettenetesen utálják, pedig minden mai mobileszköz alapvető forrásanyaga, bővebben itt) és lítium (gyakorlatilag ebből van az eszközök akkumulátora). Egy e-könyvolvasóhoz 15 kg (!) ásványi anyag kitermelése szükséges, míg egy könyv kétharmad részt újrahasznosított papírból készül. De úgy tudjuk, hogy mind a Kindle, mind az iPad megfelel az európai RoHS normáknak, amelyek tiltanak bizonyos, az elektronikai iparban felhasznált veszélyesebb vegyi anyagokat. Az Apple ráadásul nemrég jelentette be, hogy teljesen megszüntette a veszélyes anyagok használatát…

A világon a legtöbb koltánt Közép-Afrikában, kongóban termelik ki. Pontosan tudjuk, hogy milyen körülmények között:(
Forrás: www.libertaddigital.com

Áram nélkül nem megy…

Nagy mennyiségű energiát használnak fel a szerverek és számítógépek is, amelyek tárolják és az olvasóhoz eljuttatják a digitális tartalmakat. Az amerikai Berkeley egyetem laboratóriumának kutatói megállapították, hogy egy átlagos szerver évente 4,5 kilowattóra energiát használ fel, amibe beleértendő a hardware hűtésére használt energia is. (Egy átlagos amerikai háztartás 10 ezer kWh energiát használ fel évente, míg egy átlag magyar család ennek nagyjából az ötödét, 2,3 ezer kWh-t.)

A Gartner Csoport még 2007-ben kiadott jelentése figyelmeztet az internetet felépítő szerverek „szén-dioxid költségére”: „Az adatközpontok futtatásához és hűtéséhez szükséges energia mennyisége már majdnem a negyedét teszi ki az információs és kommunikációs technológiai ágazat szén-dioxid kibocsátásának.”

Figyelembe kell venni az asztali számítógépek működéséhez és a hordozható eszközök töltéséhez felhasznált energia mennyiségét is, bár a másik oldalon az újabb masinák fogyasztása más háztartási eszközökhöz és elektromos berendezésekhez képest minimális. Az Apple szerint az iPad csupán 3 watt energiát fogyaszt használat közben, sokkal kevesebbet, mint egy villanyégő (20–60 watt), ha éppen este olvasunk egy nyomtatott könyvet. (Háttérvilágítással rendelkező e-könyvolvasó tulajok vannak itt az igazi előnyben az ő energiafogyasztásuk ezekhez az értékekhez képest szinte 0.)

SONY DSCMind lemerültek: iPad mini, Amazon Kindle 2. generáció és egy Lamborghini Aventador 🙂

Igazából rajtunk áll ez az egész

Amikor az elektronikus olvasás mellett próbálunk érvelni, sokszor kimaradnak olyan egyéb tényezők, amelyek hatását csak megbecsülni tudjuk. Ilyenek például a lecserélt készülékek által termelt hulladék környezeti, egészségügyi, és társadalmi hatása, amikor a kütyütulajdonos egyszercsak új eszközre vált. (Nyilván Magyarországon közel sem akkora divat kukába dobni megunt mobileszközeinket, mint mondjuk a történelmileg szerencsésebb fejlődésű nyugaton, az USA-ról pedig ne is beszéljünk.)

De, ha a papír termékeket nézzük, itt is sorakoznak egyéb dolgok, amik az eddigi összehasonlításokban nincsenek igazán figyelembe véve. Maradéktalanul egyetértünk például azzal az úriemberrel, akinek a közelítő elemzését a Kindle-ről felhasználták a Cleantech tanulmányban, miszerint a kutatóknak nagyobb figyelmet kellene fordítania, amikor a könyvek és magazinok életciklus-elemezését végzik. Úgy tűnik, hogy nem számolnak a kiadók pazarló túltermelésével és a raktározási problémákkal, az eladatlan készletek szállításának és ártalmatlanításának környezeti hatásaival. És mi a helyzet az ökológiai lábnyommal, amikor egyre nagyobb számú könyvet Kínában nyomtatnak? (Ugye a világ talán legnagyobb gazdasága még mindig eléggé sajátosan értelmezi a környezetvédelmet.)

Egy régebbi Washington Post cikkben Brian Palmer környezetvédő író azt javasolta, hogy „gondoljunk az e-könyvolvasóra, mint a könyvek mosható pelenkájára” (érdekes hasonlat☺). Elismerte, hogy egy e-könyvolvasó legyártása megterhelőbb a környezetre, mint kinyomtatni egy könyvet. De rámutatott arra is, „minden egyes alkalommal, amikor letöltesz (vásárolsz) egy elektronikus könyvet ahelyett hogy egy újabb köteg papírt vásárolnál, egy picit mindig megtérítesz – az e-könyvolvasód – gyártásához felhasznált szén-dioxidból és vízből.” És mivel egy tipikus eszköz több ezer könyvhöz nyújthat hozzáférést (amiket így nem kell kinyomtatni) a megtérülés igen nagy lehet.

Szóval mi úgy gondoljuk, rajtunk áll az egész. Nagyjából minden attól függ, hányan olvasnak egy könyvet vagy magazint nyomtatott formában szemben azzal, hogy mennyien teszik ugyanezt valamilyen elektronikus eszközön. Mindamellet azt is tudni kell, hogy – e-könyvolvasókat monjduk alapvetően nem – az emberek akkor is vásárolnának (és vásárolnak is) számítógépeket és táblagépeket, ha nem lennének e-könyvek és digitális magazinok….

Összességében nem tudhatjuk biztosan, a nyomtatott magazinok jobbak vagy rosszabbak környezetvédelmi szempontból, mint digitális társaik plusz az olvasásukhoz szükséges eszközök és rendszerek, de úgy tűnik, ha sok e-könyvet, digitális magazint és újságot olvasunk, és nem cseréljük le a készülékünk minden évben, akkor az elektronikus olvasással csökkentjük környezetterhelésünket (kisebb lesz az ökológiai lábnyomunk).

 

Forrás: drscavanaugh-ebooknews.blogspot.hu

Amit biztosan tudunk az az, hogy a könyvek és magazinok digitális formátumának előállítása és szolgáltatása valamivel olcsóbb a kiadók számára, mintha ugyanazt a művet papír formátumban adnák ki (ha más nem is a nyomtatási költség mindenképpen megspórolható, de az elektronikus változatnál nincsen raktározási és szállítási díj sem). Ez lenne a hihetetlen példa arra, hogy ami olcsóbb az jobb?:)

5 tipp a még felelősségteljesebb e-könyvolvasáshoz

  1. Csak akkor vásárolj e-könyvolvasót, ha sokat olvasol és sok e-könyvet is tervezel venni.
  2. Ha nem olvasol túl sokat, de szeretnél e-könyveket olvasni fontold meg egy több funkciós készülék vásárlását, vegyél inkább egy tabletet esetleg netbookot, ezzel kiváltasz egy csomó más eszközt (laptop, asztali számítógép, tv☺)
  3. Akár mennyire is menő és szeretnéd és van rá pénzed, ne vegyed meg mindig legújabb készüléket..
  4. Ha mégis megvetted add el vagy add tovább a régi, de még működő eszközödet valakinek aki megérdemli és rászorul.
  5. Felelősségteljesen hasznosítsd újra a használhatatlan elektronikus készülékeidet. Keresd a gyártók, forgalmazók, szolgáltatók visszavételi programjait. Kötelező visszavenniük a már nem garanciális, elromlott eszközöket. Semmiképp se dobd ki a kukába a rossz kütyüd!

Forrás: Natural Life Magazine

Ezt olvastad már?

Címkék: , , ,




Vissza az oldal tetejére ↑