MiTiŐk

Megjelent: 2015. április 30. | Szerző: Varga Tamás

Okoskütyük az osztályteremben

Olvasd az eszközödön!

Közismert, hogy az utóbbi években a különböző okoseszközök hatalmas népszerűségnek örvendenek. Elterjedtségük persze nem egységes világszerte, de kijelenthetjük, hogy a fejlett országokban (ahova ebből a szempontból Magyarországot is bátran be lehet sorolni) a népesség jelentős hányada – különösen a fiatalabb korosztály – rendelkezik valamilyen mobileszközzel. A kütyük a mindennapjaink részéve váltak, munkára, információszerzésre, kapcsolattartásra és nem utolsó sorban szórakozásra egyaránt használjuk ezeket. Most már eljutott oda a technológia fejletettsége és az eszközök penetrációja arra a pontra, hogy az oktatásban is felhasználhatóak legyenek. Ez a lépés pedig szinte határtalan lehetőségeket kínál.

A hazai oktatásban mindennek ellenére ezek a technológiák gyakorlatilag egyáltalán nincsenek jelen. Egyre jobban lemaradunk a többi fejlett államtól a tanulás modernizálása terén, ami a későbbiekben komoly hátrány jelenthet a következő generációk számára. A válasz az ilyen problémafelvetésekre a források hiányára való hivatkozás szokott lenni. Pedig nem arról van szó, hogy minden diáknak százezer forintos iPad-et kell adni a kezébe. A csúcskategóriás eszközök néha inkább gondot jelentenek  mint ahogy az például Los Angelesben meg is történt. Számos költséghatékonyabb lehetőség is van az iskolák „okossá” tételére. Az olcsóbb, de jó minőségű Androidos táblagépek beszerzése mellett, érdemes felmérni, az iskolának, hogy a diákok közül ki rendelkezik már valamilyen készülékkel. Ez alapján lehet, hogy nincs is szükség hardverek vásárlására és jöhet az e-könyvek és applikációk bevezetése amikkel ugyanúgy meg lehet lépni a technológiai ugrást az osztálytermekben. De sajnos ez sem olyan egyszerű, erre még később kitérünk.

05
Kép forrása: 46137 / Source / CC BY-NC-SA

A hazai helyzet

A Google számos országot érintő Our Mobile Planet nevű kutatása szerint 2013 I. negyedévében Magyarországon a 18 év feletti lakosság 34%-a rendelkezett okostelefonnal. Ez a szám a 18 és 24 év közöttiek körében jóval magasabb, 68% volt. Valószínűleg a 14–18 éves korosztály, azaz a középiskolás korúak körében is hasonló elterjedtséget (talán még nagyobbat is) mutatnak a különböző okos eszközök. És ne feledjük, ezek több mint 2 éves adatok, a jelenlegi arány minden bizonnyal még ennél is magasabb.

A fenti adatok tükrében megállapítható hogy ma Magyarországon négyből három középiskolás és egyetemista rendelkezik valamilyen készülékkel. De nem is kell semmilyen statisztika, elég, ha csak reggel körülnézünk mondjuk a buszon. Szinte az összes fiatal kezében ott van egy okostelefon vagy táblagép, esetleg e-könyv olvasó. Olvasnak, zenét hallgatnak, böngészik az internetet, és még sorolhatnánk. Egyszóval ők már kütyüvel a kezükben nőnek fel, természetes számukra az érintőképernyő használata és az állandó internetkapcsolat jelenléte.

Saját eszközt vagy kincstárit?

Az egyik legfontosabb felmerülő kérdés hogy a diákok a saját tulajdonú eszközt használják az órákon vagy pedig az iskola biztosítson számukra valamilyen táblagépet. Az első módszer nyilván költséghatékonyabb, viszont lehetséges, hogy több problémát vet fel mint amit megold. Először is nem lehet elvárni minden diáktól hogy rendelkezzen okostelefonnal vagy táblagéppel, hiszen nem egyformák az anyagi lehetőségek. Egy ilyen lépés csak még jobban elmélyítené a már amúgy is meglévő szakadékot a különböző társadalmi rétegekbe tartozó tanulók között. Köztes megoldás lehet persze a kevesebb lehetőségekkel rendelkezők számára az eszköz biztosítása, hasonlóan a jelenleg is meglévő tankönyvtámogatáshoz. Másodszor felmerül a kompatibilitás kérdése, hiszen ahány féle felhasználó annyi féle kütyü. Az egyes alkalmazások és oktató programok optimalizálása a különböző eszközökre és operációs rendszerekre igen csak problémás tud lenni. Harmadszor a saját készülék használata az osztályteremben könnyedén alááshatja a tanári tekintélyt. Igen csábító lehet órán felmenni inkább a Facebookra, vagy játszani, mint az oktatót figyelni és a tananyagot követni a kijelzőn. Röviden, a hozott készülék használata az iskolában igencsak kérdéses.

student_ipad_school - 038
Kép forrása: flickingerbrad / Source / CC BY

Ha az iskola, vagy az állam (bár a jelenlegi szabályozásban ez a kettő költségvetési szempontból gyakorlatilag egy és ugyanazt jelenti ) biztosítja az eszközt vagy nagyobb támogatást nyújt annak megvásárlásához, esetleg bérleti szerződés keretében bocsájtja a diákok rendelkezésére, akkor a fenti problémák nem állnak fent. Minden diák ugyanazt a kincstári eszközt használja órán, hasonlóan a tankönyvekhez. Az alkalmazásokat egyféle készülékre kell optimalizálni, és meg is lehet határozni, hogy mikhez férjen hozzá a diák. Le is lehet zárni a készüléket, hogy az előre telepítetteken kívül ne tudjanak más applikációkat telepíteni rá.

Egyébként ennél a módszernél is valamilyen szinten felmerül az anyagiak kérdése, hiszen első pillantásra egy táblagép bérlése/vásárlása, még az állami támogatás mellett is meg tudja terhelni a családokat. Azonban ha jobban utánajárunk a dolgoknak, akkor kiszámolhatjuk hogy egy kilencedikes gimnazista tankönyvcsomagjának ára akár 20–25 ezer forint is lehetett 2014-ben. Ennyiért pedig már lehet az oktatásban használható táblagépet venni, persze ha nem a márkás méregdrága készülékekben gondolkodunk. De az osztálytermekbe nem is kell ilyen eszköz, hiszen az esetek 99%-ban nem arról van szó, hogy erőforrás igényes alkalmazásokat (mondjuk 3d tervezőprogramokat, vagy professzionális fényképszerkesztőket), kell használni a diákoknak. Bőven elegendő lenne egy olcsóbb, kevésbé neves gyártó táblagépe is. Ráadásul a nehezebb anyagi helyzetben lévőket szintén tovább lehetne támogatni. Az ideális eset persze az, amikor állam költségmentesen biztosítja az eszközöket minden tanulónak.

Okoskütyük az osztályteremben: mire is használhatóak?

Mint a cikk első bekezdésében írtuk a lehetőségek szinte végtelenek, most csak néhány példát említünk meg:

  • E-könyvek: A digitális formátumú tankönyvek használatával szó szerint tehermentesíteni lehet a diákokat, hiszen ez az egyik legnagyobb előnye a formátumnak. A korábban cipelt több kilónyi oktatási anyagok egy könnyű, vékony és viszonylag kicsi eszközön elférnének, teljesen átalakulna az iskolatáska fogalma. Az esetleges szövegben maradt hibák egy frissítéssel kijavíthatóak lehetnének, és gyakorlatilag megszűnne a nyomdahiba fogalma is. Ráadásul az e-könyvekben jegyzetek is készíthetők, és például a szövegkiemelés is sokkal könnyebb.
  • Alkalmazások: A megfelelően megalkotott alkalmazások a különböző munkafüzeteket és feladatgyűjteményeket válthatnák ki. Ezek persze interaktívak lennének, felhívnák például a diák által ejtett hibákra a figyelmet, megoldásokat javasolnának stb. Az angol tankönyvekben beépítve lehetne például hangoskönyv funkció is, vagy a kiejtés gyakorlását segítő hangellenőrző applikáció. És még sorolhatnánk. Ezek az ötletek persze egyébként mind egytől egyik megvalósultak már, számos ilyen alkalmazás van a különböző app áruházakban, igaz leginkább angol nyelven.
  • Felhő alapú technológia használata. A felhő alapú tárolás is több lehetőséget rejt magában ami felhasználható az oktatásban. Például a diák elkészíti a házi feladatát, amit még aznap feltölt a felhőbe, a tanár pedig le tudja ellenőrizni és ki javítani. A tanulók könnyedén meg tudnák osztani a jegyzeteiket egymással. A felhőbe mentett munkákhoz otthonról és az iskolából is hozzáférnének bármilyen eszközről.

02
Kép forrása: samsungtomorrow / Foter / CC BY-NC-SA

A legfontosabb: az emberi tényező

A fent leírtak mind nagyon jól hangzanak, de nem szabad elfeledkezni a legfontosabb személyről az oktatásban: a tanárról. Lehetnek bármilyen modernek és forradalmiak az iskolában használt eszközök, egy jó tanár minden másnál többet ér. Az Apple alapító Steve Jobs is ezt hangoztatta: A technológiánál több kell az iskolák problémáinak megoldásához. Képzett, motivált tehetséges oktatók nélkül semmire sem fog menni a közoktatás.

Forrás: The Conversation
Fejléckép forrása: flickingerbrad / Foter / CC BY

Ezt olvastad már?

Címkék: , , ,




Vissza az oldal tetejére ↑